Magyar: Mi itt akarunk élni!

A párbeszéd mellett tört lándzsát pénteki sajtótájékoztatóján Erdei István és Magyar Lóránd, az RMDSZ két szatmári parlamenti képviselője. Ezzel együtt mindketten élesen bírálták a kormányzó PSD-t és csalódottságuknak adtak hangot, amiért az még a párbeszédre sem mutat hajlandóságot.

„A modern kori Románia megalakulásának centenáriumán ott tartunk, hogy már a párbeszédre is alig hajlandó a kormánypárt”, foglalta össze a helyzetet Erdei.

A két parlamenti képviselő csalódottságának adott hangot nem is elsősorban azért, mert a PSD elutasította az RMDSZ 215/2001-es törvénnyel kapcsolatos módosítási indítványait, hanem leginkább azért, mert a kormánypárt egyszerűen szóra sem méltatta a tervezeteket.

A közigazgatást szabályozó 215/2001-es törvény azon cikkelyeit kívánta módosítani az RMDSZ, amely a kisebbségi nyelvhasználatról szól. A jelenlegi törvény szerint ugye azon önkormányzatokban, ahol egy adott nemzeti kisebbség számaránya eléri a 20%-ot, ott az adott etnikum nyelvét is használni lehet a közigazgatásban. Az RMDSZ ezt a küszöböt szerette volna 15 vagy 10%-ra csökkenteni és bevezetni egy méltányosságot tanúsító alternatív küszöböt. Ez olyan közigazgatási egységek területén lépne életbe, ahol ugyan az etnikai kisebbség számaránya nem éri el a 10%-ot, mégis jelentősnek mondható. Mint például Kolozsváron, ahol a lakosság száma meghaladja az fél milliót, a magyarságé viszont csak 50.000 körül mozog. Ami reálértékben mégis jelentős szám. Meghaladja például Csíkszereda és Székelyudvarhely lakosságát és megközelíti Sepsiszentgyörgyét.

Módosítási indítványát az RMDSZ többek között az 1918-as gyulafehérvári nagy nemzetgyűlés ígéretereire, illetve az olyan, Románia által is ratifikált nemzetközi dokumentumokra alapozta, mint a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája vagy a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló 1995-ös Keretegyezmény.

„A kormánypárt még csak tárgyalni sem volt hajlandó a javaslatokról. Amelyeket a többi nemzeti kisebbség képviselője is elutasított”, sérelmezte Erdei és Magyar.

Érdemes kiemelni, hogy a küszöb csökkentése Szatmár megyében három önkormányzatot érintene: Erdődön 6231 lakosból 1092 magyar, Aranyosmeggyesen 6682-ből 1007, Szamosdobon pedig 2760-ból 537-en.

„Mondanom sem kell, hogy Erdőd nagy csalódás és szívfájdalom számomra. Rendben van, van egy magyar alpolgármester, ám ezen felül hiába kezdeményezünk évek óta párbeszédet, kudarcot vallunk”, vette át a szót Magyar Lóránd. „Elfogadhatatlan az számomra, hogy az erődi várban tartott kiállításon, amelyen a magyarság is megkerülhetetlenül érintett, csak román feliratok legyenek”, nyomatékosította az erdődi jogsértés gyakorlatát konkrét példával a képviselő.

Magyar kifejezetten pesszimistának vallotta magát a nemzeti kisebbségek romániai helyzetével kapcsolatban. „Elegem van abból, hogy a sportrendezvényeken azt skandálják, hagyjuk el az országot! A kétnyelvű utcanévtáblák ügye hosszú évek óta vitatéma, holott ez egy természetes dolognak kellene lennie. A román politikai diskurzus nem a gazdasági kérdésekről szól, hanem egyszerű gyűlöletbeszéd a magyarság ellen”, sorolta borúlátásának okait Magyar.

„Mindenkinek meg kell értenie, hogy a szülőföldünk Erdély! Mi itt élünk és nem akarunk elmenni innen! Nem akarjuk elveszíteni azokat sem, akik csalódottságuk miatt inkább más országba vágyódnak! Mi párbeszédet akarunk, mert csakis így lehet együtt élni másokkal”, fogalmazott Magyar Lóránd.